Hírek
Hagytam magamnak időt. Nem keveset. De a téma nem akart elszállni. Maradt. A szavak is. Először bent, de nem maradhatnak, nem nyughatnak. Innét csak az olvasson tovább, aki képes önmagába nézni, aki képes a „jó de” nélkül gondolkodni. Aki bírja a keményebb szavakat, gondolatokat is.
Hetek óta a rémület árnyékában élünk. Igyekszünk úgy tenni, mintha minket nem érne el, vagy éppen fordítva, úgy élni, hogy minket ne érhessen el. Mindezen közben igyekszünk innét-onnét valami bíztatót szerezni, olvasni. Adott helyzetben érthető is, hogy mindenki igyekszik valami kapaszkodót találni. Én is, higgyétek el. Nekem ti vagytok. És éppen ezért nagyon keveset és nagyon óvatosan írok. Van rá sokféle okom. A legkisebb a nagyon betáblázott időm. Sokkal inkább a magam gyávasága. Persze lehet, hogy csak egyszerűen megint túlgondolom az egészet. De ahogy szembe jöttek velem mindenféle tanácsadó, spirituális szakemberek írási a legkülönfélébb ágakból, akkor zsigerből behúztam a féket. Néztem csodálkozva, értetlenkedve, hogy mégis hogy engedheti meg magának bárki is, hogy kiszolgáljon. Klienst, eszmét, politikát. Döbbenten olvastam a bolygók/ számok / angyalok üzeneteit, amelyeket közszereplők identitásához igazítva posztolnak az írók. Megengedhetetlen. Persze mindig lehet mentség. És nem is tisztem elítélni. Nekem csak a döbbenet, a csodálkozás marad. És a saját gyávaságom. A felelősség gyávasága.
Az ékszer pedig Seriphael, a szabadság angyala.Arany aura és kobalt aura. Nap és Hold. Élni önmagadat a saját teljességedben. „Az emberek csaknem mind rabszolgák, annál az oknál fogva, amellyel a spártaiak a perzsák szolgaságát magyarázták: mert nem tudják kimondani azt a szót, hogy nem.” Nicolas Chamfort „A szabadságról, ha kémiai elem lenne, egészen biztosan valamelyik illékony nemes gáz lenne. Pillanatok alatt el tud tűnni. … észre kell venned, ha már nem a Te kezedben van az irányítás, ha egy félelem, ha egy vágy, ha egy személy, ha egy helyzet „rád ül”. … önkényes lakásfoglalóként egyszer csak beköltözött ( a félelem) és úgy csinál, mintha nem lenne hatalmad felette, nem dobhatod ki, mert nincs rá pecsétes papírod. De van, csak ő pont ettől fél, hogy rájössz. Ugye milyen abszurd: a félelem fél…” Németh M Krisztina- Emberségek, Angyalságok- Seriphael
Áldás ma is
K.