Hírek

Menekülős, összeszakadós, hazug idők járnak. Olyan idők, amikor a legnyitottabb szív keze is ökölbe szorul. De csak azért, hogy érezze, hogy még él, hogy amit érez, az valós. A kifehéredő ízületek, a kifeszülő bőr mutatja, hogy valóság. Csúf valóság. Hiába álmodott szebb életről, most nem az járja. Két forintos „kérsz kólát, meg hát” emberek tébolydájává silányult a jelen. Nézem az asztrológiai ez meg azokat, és csak pislogok a sok még egy cseppet tarts ki, a kozmikus egység idejéhez képest tényleg csak egy pillanatig stb ezo marhaságokat.

Hát kérem ebben az összefüggésben az emberi élet gyakorlatilag egy nagy értelmetlenség. Márpedig azt tapasztaltam, hogy az élet nem értelmetlen. Legfeljebb a nagy megvezetések időszakaiban tűnik úgy. Amikor a nyitott szív keze is ökölbe szorul, a madarak elnémulnak, a lélek elfelejti teremtő dallamát, a forrás kiapadni látszik. De csak látszik. És tényleg ne add fel!

De ne azért, mert ez a kötelező ezo penzum. Hanem mert most kell a te erőd, ahhoz, hogy ne ússzon el a jelened, hogy maradjon szép jelen. A még szebb jövő hagymázos víziója helyett. Nem azt mondom, hogy élj a mának, csak annyit, hogy éld a mát. Ne a tegnapot sirasd, ne a holnapot várd. Éld a mát. Éld, teremtsd a jó világot. Most! Éld meg az érzéseid, a haragod, a bánatod, és engedj utat az örömödnek is. Amíg ott vannak temetetlenül a fájdalmaid, a düheid, úgysem tud öröm születni, csak félmosoly. Szánd, amit szánnod kell. És engedd szélnek. Éld át a haragod, éld meg az erejét, és engedd szélnek. Neked nem kell. Vigye, akinek kell.

Más dolgod van. Teremtened kell. Te az vagy, aki a világ világossága vagy. A föld sója. Aki az ökölbe szorított kezet kisimítja. A néma lelket dalra hívja. A forrást kitisztítja. Mert nem is tehetsz mást. Menekülnél. De nem az vagy, aki az összeszakadó, hazug időkben elfutsz. Maradsz. Mosolynak, fénynek, fűszernek. Embernek. Angyalnak. Istennek.

Áldás.
Akkor is, ha a mai nap (is) állj, eddig és ne tovább volt. Ahogy az elmúlt hetek úgy összességében. I will survive, we will survive 

Az ékszer pedig a mostanában meg nem mutatott kék és zöld korszak egyik ékszere. Nem véletlenül. Ésszel, szívvel, érzéssel. Szent harmóniában. Mert bár éppen megrekedni látszik a világ a maga végtelen ostobaságában, de indulnak dolgok. Az értelem utat tör magának. Haaiel pedig segít a rád ömlő végtelennek tűnő pocsékságokban meglátni, hogy a mit is fogsz ebből kihozni. Amikor mindenki kötelező depiben fürdőzik, te már bőven felette leszel